Veled töltött perceim
Feledésbe nem merűlnek
A rét virágai miattunk
Sírnak , a szelek elcsendesülnek
Az eső záporként zúdul
Mi közbe esernyőnk eltörik
Ketten állunk ott
Az eső a nyakunkba ömlik
Te sírsz mert fáj
Fogom én a kezed
Villámlik a mennybolt
De minket senki sem feled
Együtt vagyunk egész
Te is Én is tudom
De ketten büszkén
Bátran állunk romjainkon!!!
