A gyászmenet feketében ünnepel
Hisz egy senkiházi távozott el
Kinek lelke gonos s romlott volt
De halála nem volt indokolt
De mégis ugy esett az eset
Hogy amikor besötétedett
Minden rosszakarója ott volt
De halála nem volt indokolt
Egyesével ütötték ahol érték
Csoportosan együtt meg is ölték
Ott terült el a test ,a holt
De halála nem volt indokolt
Vér tapad az összesnek kezéhez
Nők blúzához , férfiak ingjéhez
Naprol napra nyomasztobb gyász lett
Naprol napra visszatértek a képek
Percröl percre idegek feszültek
S az emberek lettek ingerültek
Másodpercenként sziven üti őket a gyász
Mi van ha rájönnek , mi lesz az aduász ?
Visszantekintve a megölt egyénre
Visszafogott volt szerény , gyengécske
Ám de egy késöi hajnalon
Felöntött a garatra s egy papirt látott az asztalon
Ezt állt rajta finom nőies kézirással:
Nem birom tovább! Folyamatosan csak vitatkozunk és már semmi közös nincs bennünk. Kihunyt a régi szenvedély... Már nem is szeretlek. Vigyáz magadra , Ölellek!
Emberünk felhivta őt sírással:
Nem birod tovább? semmi közös , semmi jo , mit tettünk? Mi ez a fellengzős kedély.... én sem szeretlek ! Vigyázz magadra , MEGÖLLEK
S ugy történt ahogy mondta
Utánna ment volna
De nemtudta hogy merre ment
Felhívta , hogy beszéljék meg
Találkoztak egy eldugott helyen
Hogy az alkalom a tettre jo legyen
Nem is gondolta át mit fog tenni
És élete szerelmét egy szurás után , hagyta összeesni
A gyászmenet feketébe halad
Csak hamu és por mi két emberböl maradt
Kiknek lelke régen egy s ugyanaz volt
De haláluk nem volt indokolt!
Aranyi Csaba 2012. november 4. 21:35